Állapotváltozások ideális gázokban

Ezzel a szimulációval a gáz nyomása, térfogata és hőmérséklete közötti összefüggést vizsgálhatjuk. A "kísérlet" során a három mennyiség közül egyet állandónak tartunk. A gázt (az ábrán zöld színű) dugattyúba zártuk, ahol manométerrel (nyomásmérõ) és hőmérővel mérhetjük a nyomását és hőmérsékletét.

A körökre kattintva három eset közül választhatunk

A szövegmezőkben adhatjuk meg a p nyomás (Kilopascal), a V térfogat (köbdeciméter) és a T abszolút hőmérséklet (Kelvin) kezdeti- és végső értékét. A hat mennyiség közül egy (amelyet te választhatsz ki a megfelelő körre kattintva) nem választható szabadon, ezt a program számítja ki. Ha a megadott mennyiség túl kicsi, vagy túl nagy, a program automatikusan módosítja! Miután megadtuk az adatokat a "Kezdeti állapot" gombra kattintva rögzíthetjük, majd az "Indít" gombbal elindíthatjuk a szimulációt.

Az ábrán látható három diagram, mely a gáz nyomása, térfogata és abszolút hőmérséklete közötti összefüggést ábrázolja. A nagy nyilak azt mutatják, hogy a gázzal hőt közlünk, vagy hőt vonunk el valamint, hogy a gáz végez munkát, vagy mi végzünk rajta munkát. A rajz alatt elolvashatjuk, hogy hogyan változik a gáz belső energiája.

This browser doesn't support HTML5 canvas!

A következő törvényeket ellenőrizheted a szimulációval:

Izobár folyamat: állandó nyomás V/T állandó (Gay-Lussac I.)
Izochór folyamat: állandó térfogat p/T állandó (Gay-Lussac II.)
Izoterm folyamat: állandó hőmérséklet pV állandó (Boyle--Mariotte)

A fenti három törvény speciális esete az egyesített gáztörvénynek:

pV/T állandó.